Elkészült a várva várt 4. részünk is!!Csak rajtatok áll, hogy elolvassátok vagy nem. 

"– De nagyon félek az egésztől.
  – Na, ezt most hagyd abba, nem vagy te egy mulya csaj, nem bújhatsz el a sorsodtól. Lehet, hogy ő lesz a te életpárod."

IV. Fejezet

          Miután Lina elhagyta a szobám, azonnal ledobtam az iskolás ruháim és felkaptam a kiválasztott ruhadarabokat, majd kisminkeltem magam. Lerohantam a lépcsőn úgy, hogy észre sem vettem Viktor bácsit.

          – Mond csak hova rohansz csillagom? – kérdezte.

          – Á csak egy fiúval találkozom ma este. Azt mondta, hogy szeretne elvinni valahová.

          – Nagyon vigyázz magadra Lisa, nem szeretném, ha bajod esne, ugye tudod?

          – Igen tudom, bácsikám.

          – De ha már itt tartunk, van az a srác, meg az a nyaklánc, amilyen nekünk is van, és az a helyzet, hogy megláttam a nyakában azt az amulettet. Lehetséges, hogy ő is közülünk való?

          – Nem tudom, lehet akár egy másik falka tag is.

          – Ígérd meg, hogy nagyon vigyázol vele. Nem lehet tudni, hogy mire képes veled szemben. Akár meg is ölhet.

          – Rendben, úgy lesz. De most rohanok, mert elkésem.

          – Jól van, vigyázz magadra!!!

          Amikor kiléptem az ajtón már az autója ott állt, és ő ott várt az ajtónak dőlve és közben engem bámult.

          Motyogtam valami köszönés félét, majd ő megindult felém, kinyitotta az ajtót és betessékelt az anyós ülésre.

          Nem tudtam, hogy hová visz, csak azt tudtam, hogy halálosan beleestem. Elég hosszú volt az út, mire odaértünk a titkos helyre eltelt egy jó fél óra.

          – Megérkeztünk – szólalt meg.

          – Itt várj meg, még körülnézek, ha tiszta a levegő szólok!

          Úgy tettem, ahogy kért rá és csak vártam. Egy jó 5 percre rá visszajött és kitessékelt az autójából, majd megfogta a kezem. Én elpirultam, és ijedtemben kirántottam kezem az ő szorításából. Ő ezt észrevette, és szemeit mélyen az enyéimbe fúrta, majd ezt mondta:

          – Mért félsz ennyire tőlem? Miért nem tudsz egy kicsit megbízni bennem?

          – Sajnálom. Ne haragudj…

          – Nézd én azért hoztalak ide, mert még alig ismerlek, és szeretnélek jobban is megismerni, és még sok mindent nem mondtam el.

          – Például, hogy vér farkas vagy? – motyogtam.

          – Mi… te ezt honnan tudod?

          – Láttam a nyakadban az amulettet, és olyan van nekem is. És hát... - várjunk csak. ?Mit művelek? Elmondom egy idegen srácnak, hogy mi vagyok... én teljesen megőrültem.

          – Tudod, mit inkább hagyjuk, csak beszélgessünk, oké?

          – Nem. Valamit elkezdtél mondani és nem fejezted be. Kiböknéd végre?

          – Sajnálom, azt nem lehet.

          – Kérlek, bízz meg bennem!

          Nem is tudom, hogyan sikerült ezekkel a szavaival a lelkemre hatnia, csak arra emlékszem, hogy mindent elmondok és összeesem.

          – Lisa hallasz engem? Hahó, Lisa?

***

          Amikor felébredtem egy ágyban találtam magam. De vajon hogyan kerültem oda?

          – Szia – mondta Oli.

          – Ugye tudod, hogy mennyire megrémisztettél?

          – Bocsi.

          – De mond, hogy kerültem ide?

          – Amikor elájultál hiába szólogattalak nem tértél magadhoz így elhoztalak hozzám, hogy majd itt ápollak, míg magadhoz nem térsz. De úgy látszik, hogy makkegészséges vagy. Nézd, az igazság az, hogy elmondtál nekem mindent. De ne félj, nem mondok senkinek semmit.

          – Huh, köszönöm. Nagyon kedves vagy, hogy segítesz!

          – Szóra sem érdemes. De most enned kell valamit!

          – Az az igazság, hogy hamarosan átváltozom és ilyenkor csak vadászom.

          – Tudom, mert én is az vagyok, ami te, Lisa.

 Hamarosan folytatódik...