Hoztuk is a következő részt. Jó olvasást kívánunk mindenkinek és ne feledjétek lájkolni, pipálni meg ilyenek!

"– Jaj Liss, neked bármikor meg tudnák bocsájtani. Én is sajnálom, nem kellett volna okoskodnom veled.
  – Köszönöm, Lina. Örök hálám neked! – mondtam."

III. Fejezet

     Még időben érkeztünk. Viktor bácsi örült, hogy betartottuk az ígéretünket és sértetlenül, időben haza is értünk. Nem törődve bácsikám mormolásával, felfelé lépkedtem az emelet lépcsőjén és csak az járt a fejemben, hogy vajon ki lehet ez a srác és miért hord olyan nyakláncot, mint mi? Meg kell tudnom, hogy ki ő valójában. És ha kell, elbeszélgetek Viktor bácsival, ő biztosan segít majd nekem ebben a fura kérdésben. De most nem, majd holnap reggel, túlfáradt voltam ahhoz, hogy leüljek vele beszélgetni, ezért felrohantam a szobámba, ledobtam a ruhámat és lezuhanyoztam. Amikor végeztem, felkaptam magamra egy dísz bokszert és egy egyszerű fehér trikót, majd beugrottam az ágyba és elszenderültem azzal a tudattal, hogy holnap mindenre fény derül.

          Reggel 07. 00-kor ébresztett az óra. Kiugrottam a pihe-puha ágyamból és felvettem egy szűk farmert egy kék pólót és egy magas sarkút. Ahogy mindig, most is meg volt terítve az asztal és tele finomságokkal. A nénikém elém tolt egy adag tojásrántottát és egy kis sült bacont. Megettem, majd sietősen kirohantam a limuzinhoz, hogy véletlenül se késsek el a második napon. A limuzin megállt az iskola előtt. Linával együtt kiszálltam és az iskola bejárata felé vettem az irányt. Előszedtem szekrényemből a szükséges felszerelést az első órámra, de amikor elindultam volna egy ismerős hang ütötte meg fülemet. A hang felé figyeltem és akkor megpillantottam azt az idegen fiút, akivel tegnap találkoztam. Abban reménykedtem, hogy majd ő maga magyarázza el ezt az egész titkot nekem. A fiú, amikor észrevett közel jött hozzám és üdvözölt.

          – Hey, szia, Lisa!- mondta.

          –  Szia.

          – Bocsáss meg nekem a tegnapi viselkedésemért, hisz még rendesen be sem mutatkoztam neked. És hát ez nem rám vall, ne haragudj. Olivernek hívnak, de nyugodtan hívhatsz Olinak, ezt már megszoktam.

          – Oké, Oli! Ja, és mellesleg meg van bocsájtva.

          – Hát akkor találkozunk töri órán. Hali!

          Ezek szerint osztálytársak lennénk? Ezt nem hiszem el, ez a jóképű srác az osztálytársam. De nem volt időm átgondolni, mert megszólalt a csengő, ami azt jelzi, hogy nekem órára kell mennem, ha nem akarok igazolatlant kapni. Ahogy beléptem a terembe a srácot ott találtam a padomnál ülve. Nem gondolhatja azt, hogy majd mellé ülök, hisz elvonná a figyelmemet az órai anyagról. De mivel Ferenc tanár úr a helyemre küld, ezért nem akarok vele vitatkozni, így inkább leülök a srác mellé. De a fiú hűvös pillantásaitól elpirulok, és úgy érzem, hogy ezt nevetségesnek tartja. Minél kijjebb ülök tőle annál jobb. A sok kínos pillanat alatt észre sem vettem, hogy már kicsöngettek, gyorsan összepakoltam a felszerelésem és kirohantam a teremből, hogy minél távolabb kerüljek tőle. De magamnak nem tagadhatom le, hogy tetszik ez a fiú. És valójában szerintem ezt ő is érzi, ezért piszkál és nézeget állandóan engem azokkal a kék szemeivel.

          – Várj, Lisa! – kiáltott utánam.

          – Este elvihetnélek valahova, hogy beszélgethessünk, mert azt hiszem tegnap félbe maradt a beszélgetésünk?

          Magamban nemet mondtam volna, de nem gondoltam volna, hogy az ellenkezőjét fogom kimondani, így most randim lesz vele.

          Amikor hazaértünk, egyenesen a szobámba rohantam, hogy elkészüljek a találkozóra, hisz ha már randira megyek, akkor ne legyek csúnya. Gyorsan megfürödtem és felvettem a legszebb rucikat és kisminkeltem magam. Észre sem vettem, hogy Lina az ajtómban áll és hozzám beszél.

          – Te meg hova csinosítod magad, csak nem randira mész? – kérdezte sejtelmesen mosolyogva.

          – Hát az a helyzet, hogy az a srác, akivel a bulin beszélgettem elhívott egy randira.

          – Ez nem lehet igaz, hogy előbb szerzel pasit, mint én!

          – Jaj, ne haragudj már rám, csajszi! Nem tehettem semmit, már az első pillanatban elcsábított a szemeivel. De nagyon félek az egésztől.

          – Na, ezt most hagyd abba! Nem vagy te egy mulya csaj, nem bújhatsz el a sorsodtól. Lehet, hogy ő lesz a te életpárod.