És kész is a következő részünk is, ami ismét hosszabbra sikeredett. De ezúttal, egyre izgalmasabbak lesznek majd a részek, ugyanis Lissa vissza fog ugrani a múltba, és ti pedig még jobban betekinthettek ez által a lány múltjába, ezáltal sok kérdésre kaphattok majd válaszokat is egyaránt.

Jó olvasást kívánunk!

"De aztán minden elhomályosult, mert szorosan karjaiba zárva aludtam el."

X. fejezet

          Reggel a szokásos időpontban keltem. Természetesen az én Olim már nem volt velem - bizonyára megvárta, míg elszundítok, és kisurrant az ablakomon.

          Nagy nehezen, lustálkodva kivonszoltam magam az ágyamból. Ledobtam magamról az alvós cuccom és helyette felkaptam egy fekete cica nadrágot, egy rózsaszín árnyalatú feliratos pólót, majd a kedvenc, kihagyhatatlan converse cipellőm. Kibattyogtam a fürdőmbe, és megmostam kómás arcomat, hogy egy kicsit felébredjek.

Mindezek után lementem reggelizni, gyorsan befaltam egy adag tejes müzlit és aztán a kijárat felé vettem az irányt. Odakint a már szokott helyen állt az autónk és Lina neki támaszkodva várta, hogy odaérjek. Bizonyára már régóta várhat.

          Lina szebb volt, mint valaha, arcáról sugárzott a boldogság és a szeme csillogott. Hozzám hasonlóan ő is cica nacit húzott magáéra és egy feliratos pólót hozzá.

          Ahogy Lina felé haladtam a kis szellő hatására hajam meglebbent.

– Jó reggelt, csajszi! – köszöntött.

– Neked is!

– Na, de mesélj már, milyen volt a tegnapi randitok? – faggattam izgatottan.

– Jaj, Lisa! Peti olyan édes volt és még elragadó is. Nagyon sokat beszélgettünk. Ő mesélt magáról és utána én is magamról. És képzeld megmutatta a cicáját is!

– Na, tényleg?

– Hát akkor dúl a lamour, nemde? – vágtam rá furfangosan

– De még csak az első randink volt, ne siesd el!

– Oké, oké.

– Csajok nem akarok zavarni, de még pár perc beszélgetés itt, és elkéstek az iskolából! – szólalt meg a sofőrünk.

– Máris megyünk, Uram! – válaszoltam.

Sietve beültünk a limuzinba és 5 perc múlva már ott is voltunk a suliban. Mi pedig Linaval együtt rohantam a szekrényünkhöz bepakolni, ami szükséges az órára, mielőtt még elkésnénk. Lina gyorsabban végzett a pakolással, mint én, úgyhogy sietősen megölelt és már el is loholt.

***

          Végeztem a mai órákkal, úgyhogy elindultam a limuzinunk felé, de Oli megállított, megfogta a kezem és magához vont szorosan.

– Szia, kicsim! – köszönt.

– Szia, édes!

– Mond csak, hova rohansz így? Pedig azt terveztem, hogy ma elviszlek hozzánk, mert ma lesz egy próbánk, és reméltem, hogy eljössz, mert ott lesz Lina is Szikivel.

– Jaj, édes bocsi, én nem tudtam, hogy szerveztél nekünk programot. De semmi baj, szívesen elmegyek veled.

– Oké. Akkor indulhatunk?

– Igen.

– Gyere! - vezetett az autójához.

– A srácok biztos várnak már minket.

– Várj, és mi lesz Linaval? Őt ki viszi?

– Á, érte ne aggódj, szépségem, majd jön érte Peti és egyenesen hozzánk jönnek.

– Akkor jó – nyugodtam meg.

          De ő nem válaszolt, csak megsimogatta arcomat aztán ajkát az én számra tapasztotta. Majd elkezdett a nyakamra apró puszikat nyomkodni. Ahogy nyelve megérintette forró bőröm, testem egyre jobban bizsergett. Bizonyára ezt ő is észrevette, mert szorosan magához vont és ismét megcsókolt, de ezúttal gyengédebben és szerelmesebben, mint az előbb, és azt súgta fülembe,"szeretlek".

          Az én reakcióm erre csak az volt, hogy lágy ajkaimat rátapasztottam az ő telt, édes ajkaira és szenvedélyesen lázban égve csókoltam őt. Aztán én hagytam előbb abba, mert most már indulnunk kellett, hisz a skacok már otthon várnak minket és mi még el sem indultunk.

Mire odaértünk, már mindenki ott volt beleértve Linát és Petit is. Biztos már egy jó ideje várhattak minket, ki tudja mi meddig szerelmeskedhettünk Oli autójában.

– Na, megérkezett a mi másik kis szerelmes párunk is!!- kiáltották egyszerre a fiúk.

Mindketten nevetve léptünk be az ajtón, ahol már Lina és Peti kuncogtak egymás mellet ülve, de mikor Lina meglátott, olyan gyorsan ugrott fel, hogy reakciójával még szegény Szikit is meglepte. Jó szorosan megölelt engem, Olinak pedig szelíden odaköszönt egy egyszerű sziát.

– Héj, Lina, elég lesz, mert még a végén kinyomod belőlem a maradék szuszt is! - vágtam oda tréfásan, mire ő is felnevetett vidáman, és persze lazított az ölelésen.

– Skacok, mit szólnátok hozzá, ha ma a csajok itt töltenénk velünk ezt az estét?

– Én benne vagyok. Ti, srácok, mit szóltok ehhez? – kérdezte Ya Ou.

– Legyen. Benne vagyunk mindannyian – válaszolták együttesen.

– Nem lehet fiúk, Viktor bácsi megöl, ha megtudja, hogy nem vagyunk otthon este tízre, és főleg akkor akad ki a legjobban, ha megtudja, hogy veletek töltöttük az esténket – válaszoltam ijedten.

– Mi baja van velünk a bácsikátoknak?- kérdezték tőlünk.

– Hogy ti egy másik falkába tartoztok. Egy nagyon idegen falkába és a bácsikánk nem igazán bízik meg bennetek. Ezért kérte szigorúan azt, hogy még csak eszünkbe se jusson lepaktálni egy idegen falkával.

– És ezt eddig miért nem mondtad Lissa? És mi az, hogy nem bízhattok bennünk, meg hogy mi idegen falka vagyunk?! Mi soha nem bántanánk senkit, még csak eszünkbe sem jutott, hogy ártsunk nektek vagy bárki másnak is – szólalt fel mérgesen Oli, de persze csak a meglepődöttségtől.

– Ne haragudjatok fiúk, de mi el akartuk mondani, csak azt nem tudtuk, hogy mikor lenn ez alkalmas nekünk és nektek is – mormogta ijedten Lina.

– Nem haragszunk, csak azért jó lett volna egy kicsivel előbb értesítenetek minket erről. Csak ennyi, amiért mi aggódunk. De ezen kívül semmi gond, nem bántunk titeket, nem kell félnetek tőlünk – válaszolták a fiúk együttesen.

– Viszont én szívesen elbeszélgetek ezzel a te Viktor bácsikáddal erről az egész témáról.

– Rendben. Csak annyit kérek, hogy hadd legyek akkor veled, amikor megbeszélitek az egészet, nem szeretném, ha valami rosszra fordulna.

Ezek után már gyorsan teltek a percek a fiúk leültek próbálni, elhangzott az új daluk a You’ve Got It, ami meg kell, mondjam, nagyon megtetszett, ahhoz képest, hogy most hallom éltemben először. Olyan gyönyörű volt a hangzása, és a srácok hangja úgy együtt volt tökéletes összhangban. Amint meghallottam Oliver hangját, még jobban belé szerelmesedtem. De az este gyorsabban eljött, mint azt vártuk és nekünk haza kellett mennünk még Viktor bácsi hazaérése előtt.

Természetesen Oli vitt minket haza, mert, Petinek akadt egy kis dolga. Még szerencsénk is volt, mert amikor hazaértünk a bácsikám még nem volt otthon.

– Hú, ez meleg helyzet volt… - szólat meg Lina, miután hosszasan elbúcsúzkodtam szerelmemtől és kiszálltam az anyósülésről, majd követtem őt a bejárat felé.

– Igen.  De ha most nem rohanunk be egyenesen a szobánkba, még lebukhatunk.

– Oké, oké. Akkor rohanjunk.

Én is gyorsan felosontam a szobámba, majd lehámoztam ruháimat magamról, és beültem egy kád forrónyi habfürdőbe. Egy kicsit el is szundítottam – arra keltem fel, hogy hallottam, hogy az odalenti bejárati ajtó becsukódik. Biztos most ért haza Viktor, gondoltam magamban. Ezek után kiszálltam a kádból, felöltöztem egy pizsibe és befeküdtem az ágyamba.

Egy rémes álom fogadott, ugyanis álmomban visszaugrottam egészen kicsi koromig, amikor még a szüleim is éltek.

Hamarosan folytatódik a történet. Reméljük, mindannyian várjátok már a folytatást ;)